Bálint és Valentin-nap
CSA 2008.02.14. 09:02
Február 14-ről az emberek többségének egyből a Valentin-nap jut az eszébe, pedig ma a Bálintok is ünnepelnek. A Bálint név jelentéséről korábban már olvashattak az ide látogatók, úgyhogy amellett, hogy felköszöntjük a mi kis Gyuszikánkat ejtünk pár szót a Valentin-napról is.
Nagyon Boldog Névnapot Kíván az egész család és a két főszerkesztőd is (Barby és Adri)!!! Igaz ez csak a második neved, de legalább még egy ok a bulizásra!!
A Valentin-nap története:
Hogy ki volt Valentin? Nem könnyű válaszolni erre a kérdésre. Az egyik könyvben azt olvashatjuk, hogy két Valentin volt, kiknek történetéből egy legenda született, mások vitatják, hogy ketten lettek volna, egyes források viszont három Valentinről beszélnek. Íme néhány a különböző történetekből:
Valentin római pap volt, aki Claudius császár üldöztetése alatt vértanúként halt meg i. sz. 269-ben vagy 270-ben. Valentin Terni püspöke volt, aki Rómában halt meg vértanúként. Valentin fiatal keresztényként élt a keresztény vallás üldöztetése idején. Hitéért elfogták és börtönbe zárták, majd halálra verték 269. február 14-én. Amíg börtönben volt a legenda szerint üzeneteket küldött a barátainak: "Ne felejtsétek el Valentint!" és "Szeretlek benneteket!"
Egy másik történet szerint Valentin pap volt, aki titokban párokat adott össze, ellenszegülve ezzel Claudius császár törvényének, amely átmenetileg megtiltotta a házasságkötéseket. Valentint bebörtönözték, mert megtagadta a pogány istenek imádását. A börtönben barátságot kötött a börtönőr lányával. A legenda szerint imájával gyógyította meg a lányt, és kivégzésének napján üzenetet írt neki, amit így írt alá: "A Te Valentinod".
A rómaiak február 15-én tartották Luperkalia ünnepét. Ezt a tavasz-ünnepet Luperkusz isten tiszteletének szentelték, aki a nyájak és a termés védelmezője volt. Az emberek dalolva és táncolva könyörögtek Luperkuszhoz, hogy megvédje a nyájaikat és vigyázzon az emberek és az állatok egészségére és termékenységére. Az ünnep éjjelén a fiatal nők belerakták a nevüket egy kerámia korsóba, a férfiak pedig húztak belőle egy-egy nevet. Az ünnepség és a táncok idejére párok lettek, sőt gyakran egész évben együtt maradtak.
Valentin nap azért van, hogy megünnepeljük egy szent emlékét, aki tisztelte a szerelmet és a romantikát, amikor az emberek szerelmes üzeneteket cserélnek. Mások szerint később sokan összetévesztették a norman-francia 'galantin' szóval, ami szerelmest jelent. Az idők során a két hiedelem összefonódott, melynek eredményeképpen Szent Valentinra úgy emlekezünk, mint a szerelmesek védőszentjére.
Bár a Valentine nap körüli igazság nem egészen tisztázott, minden történet a szeretetet, a kedvességet hangsúlyozza, azt a hősi és romantikus szellemet amit a pap megtestesített. 496-ban Gelasius pápa rendelte el, hogy Szent Valentin napját február14-én ünnepeljék.
Angliában: Az angolok már 1446-ban ünnepelték ezt a napot. Egy régi szokás szerint a fiatalok e nap reggelén, akivel először összetalálkoznak azt Valentin vagy Valentine néven szólítják és megajándékozzák. E találkozásnak van azért következménye is, mégpedig az, hogy az említett személyt egy éven át kitüntetett figyelembe kell részesíteni, mintegy a jegyesünknek tekinteni.
Franciaországban: A fiúk kihúzzák a lányok neveit, a lányok pedig a fiúk neveit egy piros szív alakú dobozkából. Franciahon érdekessége, hogy innen származnak az első Valentin-napi verses-kötetek is, melyek az 1700-as években jelentek meg, majd a 19. században váltak divatossá az üdvözlőkártyák, melyek a mai napig megmaradtak.
A középkorban: A Valentin nap a flörtölés napja volt, mely az asszonyoknak kedvezett, ugyanis e napon nyugodt szívvel félreléphettek, s a férjük egy szót sem szólhatott érte, és nem is tehetett semmit.
Magyarországon: A Valentin-napi szokások az ősi pogány templom áldási ceremóniákból alakultak ki. Magyarországon 1990-ben éledt fel e nap megünneplése. A leginkább elterjedtebb formája a Valentin napi köszöntésnek a virágátadás, de természetesen népszokásaink nekünk is vannak, sőt tájjellegű népszokásaink is. Így például a mohácsi sokácok e napon böjtölnek, csak egyszer esznek, vagy zsír nélkül főznek, gyónnak és imádkoznak a templomban. Balatongyörökön megmetszik a szőlő négy sarkát, hogy távol tartsák a tolvajokat és a madarakat.
"Öp-Öp"
|