Az első állatkerti kirándulásom
CSA 2009.03.22. 15:08

2009. március 11-én életemben először kilátogattam a Fővárosi Állat - és Növénykertbe. A kezdeti rossz időjárás sem tudta a kedvem szegni. Reggel fél 10 körül apa vitt ki az állatkert elé ahol Adrival és Barbival találkoztam. Sajnos esett az eső és ez által egy kicsit hűvös is volt, de szerencsére sok fedett rész akadt az állatkertben így zavartalanul ismerkedhettem meg ezekkel a számomra új és édekes állatokkal.
Első utunk a majomházhoz vezetett ahol megismerkedhettem a piros fenekű páviánnal. 4-en voltak közölük 3-an kis kölykök akik különös érdeklődéssel néztek engem, miközben a rangidős főnökük csak a távolból figyelte az eseményeket és bizony ha a kicsik szemtelenkedtek olykor közéjük csapott.
Ezután meglátogattuk a vízilovakat és az elefántokat előbbi annyira megörült nekünk, hogy még egy hasast is ugrott a kedvünkért. Szerencsére az elefántok is barátságosak voltak és, hogy jobban szemügyre vehessem őket közelebb jöttek hozzám. Az afrikai szavanna rész felújítás alatt áll így ideiglenesen a szavanna házban vannak elhelyezve az afrikai szavanna állatai. Nagyon szépen néz ki és sok érdekességet olvashatunk illetve láthatunk az állatokon kívül. Ebben a házban az orrszarvú és a nemrég született borjúja látható valamint találkoztam kis antiloppal is és tiszteletemet tettem a zsiráfoknál is. A 4 zsiráf közül 2 gondolta úgy, hogy szívesen megismerkedne velem, ezért megtette az első lépéseket felém. Az egyikőjük még kicsi volt, ő valamivel tovább tartózkodott a közelembe, a másik viszont már felnőtt volt és iszonyú félelmetes volt amint a hosszúnyakával felém hajolt.
Érdekes módon a zebra viszont kint volt a szabadban és amint a képen is láthatjátok ő is barátságos volt és közel jött hozzánk. Adri és Barbi még meg is simogatta őt, de én sajnos nem tudtam mivel a kicsi ujjaim nem értek el hozzá a kerítésen keresztül. Láttam a struccokat is, de szegények egy szobába voltak bezárva és csak egy üvegen keresztül tudtak kinézni. Amíg én a kezemmel kopogtam nekik addig a nőstény strucc a csőrével kopogott vissza nekem. Szemügyre vettem az oroszlánokat is bár éppen aludtak mind ketten úgyhogy őket csak a távolból figyeltem. Szegény párduc egyedül járkált fel s alá a ketrecében. A sivatagi rókák is szundítottak egyet.
A tigrisek is tetszettek viszont azt sajnálom, hogy a barna medvéket még mindig nem lehet látni. Viszont egy rokonukkal sikerült megismerkednem ő pedig nem más mint a jeges medve. Voltunk a pálmaházban is ahol szemügyre vettem a krokodilokat illetve a különböző hüllőket és kígyókat egyaránt. Láttam afrikai illetve amerikai csótányt elég rémisztőek voltak szegények. És megfigyelhettem amint egy darázs (a pontos nevére már nem emlékszem) egy amerikai csótányt próbál megölni majd elfogyasztani. Nagyon érdekes volt ez az élet-halál harc és érdemes megemlítenem azt is, hogy a darázs sokkal de sokkal kisebb volt mint a csótány és mégis húzta vonta maga után.
Az akváriumba is sok szép színes halat láttam. A rájákat is megszerettem volna simogatni csak nem ért le olyan mélyre a kezem. Láttam piros tengeri csillagot és medúzát is. Amikor viszont a madárházban voltunk épp aludtam úgyhogy arról sok élményt nem tudok írni, de legközelebb ha ismét ott járok akkor részletesen beszámolok velük kapcsolatban mindenről.
Egy kis lazítás képpen elmentük a játszótérre is, hintáztam illetve egy fa kalózhajón kalózkodtam. Utunk természetesen elérkezett az állatsimogatóhoz is ahol a kis kecskéken kívűl, csacsit, nyuszit és lámát is láttam. Vettünk nekik ZOO csemegét és odaadtuk nekik. A magyar parasztudvar részen láttam malacot, tyúkot, bárányt, bocit és lovat is.
Annyi sok szép és érdekes állattal találkoztam, hogy talán le sem lehet írni mindegyiket. Én a nagyrészét igyekeztem leírni nektek és megpróbáltam egy kicsit visszaadni abból amit én majdnem 2 évesen átéltem, de persze ezeket élőben kell látni és átélni, mert úgy az igazi. Én is tervezem, hogy a nyár folyamán ismét kilátogatok hiszen akkor jobb idő is lesz és ezáltal az állatok is inkább a szabadba lesznek kiengedve nem pedig egy üveg ketrecbe. Mire véget ért ez a szuper kirándulás az eső is elállt és a nap is ki sütött. Apa jött értem az állatkert elé, elbúcsúztam a hölgy kísérőimtől és haza felé vettük az irányt. Én nagyon jól éreztem magam és sok élménnyel gazdagodtam.
Feltöltöttem az állatkertben készült egyik videómat illetve a képeimnél egy új mappa is látható melynek címe Gyuszika az állatkertben. Nézegessétek és osztályozzátok bátran őket. Köszönöm a figyelmeteket és legyetek jók!
|